Gépezet

Reggel mikor felkelsz
Fáradtan ébredsz
S az ablakodon kitekintesz

Kezdődik egy új nap
Megint jön a kezdet
Beindul újra a gépezet

A szobádon kívül
A gonoszságával együtt
A világ elterül

A kedvesed arcát
Simítja kezed
Beindul újra a gépezet

Olykor-olykor rossz
Hogy megszokásból mosolyogsz
S ingyen adod mindened

Már nincsen érzelem
Vagy forró-tüzes vágy
Már kihalt a szerelem

Csak megszokásból ölelsz
Pedig nincs hozzá kedved
Mégis beindul újra a gépezet